Egy olyan fuvarszervező iroda költségeit próbáltam összegyűjteni, amely nem a hagyományos rendszerben (utas telefonál-központ felvesz/kiad-taxis jelentkezik elvisz), hanem egy kombinált rendszerben vállal fuvarokat.
A kombinált rendszerben a város bizonyos frekventált, nagy utasforgalmú helyein drosztokat és hozzátartozó taxirendelésre alkalmas pultokat tart fenn, főállású alkalmazottakkal, valamint alkalmazza a hagyományos rádión keresztüli címkiadást is és ehhez fenntart egy hagyományos központot. Valamint a bérelt drosztok folyamatos kiszolgálására egy közeli parkolót is bérel. Képzeletbeli társaságunk még egy különlegességgel rendelkezik, a vezetőség a taxik számát 150 db-ban maximálta, tehát a felmerülő költségeket ezzel a számmal fogjuk elosztani, hogy a tagonkénti rezsit megkapjuk. A társaság üzemeltetésére egy céget is létrehoz. Nézzük mire van szükség tárgyi eszközökben, humán erőforrásokban és ez milyen költségekkel jár az új vállalkozás számára.

Technikai felszerelések: ('A' táblázat)

1. Központnak és irodának alkalmas helyiség.
2. Működő urh csatorna átjátszóval, 24 órás felügyelettel, karbantartással.
3. A kihelyezett pultokon és drosztokon kézi urh-k, karbantartással.
4. Számítógépes rendszer felügyelettel, karbantartással

Személyzet minimum:

5. 1 fő Cégvezető
6. 1 fő pénztáros-adminisztrátor
7. 24 fő kihelyezett pultok személyzete
8. 4 fő hagyományos központ személyzete 1fő/műszak

A fenti személyzettel nem megoldott a szabadságolás, és a betegállományok idején a helyettesítés.

Egyéb költségek:

9. Kihelyezett pultok bérleti díja és fenntartási költségei
10. Drosztokhoz tartozó parkoló bérleti díja, és takarítása
11. Minőség ellenőrzés költségei
12. Ügyviteli és nyomtatványköltségek
13. Könyvelés költségei
14. jogtanácsos ill. ügyvédi költség
15. Telefon költség
16. Reklámköltségek


Ebben az összeállításban eltekintünk a tárgyi eszközök beszerzési költségeitől, mivel képzelt vállalkozónk rendelkezik ezekkel a berendezésekkel, és az új vállalkozásba apportálja őket, csak a fenntartásukat és az értékcsökkenésüket vettük figyelembe. A felszerelések újkori értékét 60-al osztottuk, mivel a vállalkozások nagy része 5 év (60 hónap alatt írja nullára), de a folyamatos használat miatt 5 évente ezeket a berendezéseket le is kell cserélni.

A költségeket az abszolút minimumra kalkuláltuk a táblázatok minimum oszlopában, és egy valóshoz közelebbire az átlagos megnevezésű oszlopban.

A fenti táblázatban az iroda bérletnél, egy 100 nm-es budapesti külvárosi iroda bérletével számoltunk. Az átjátszó karbantartására és üzemeltetésére ezzel foglalkozó vállalkozásoktól kértünk ajánlatot. Hasonlóan a számítógépes rendszer üzemeltetésére is.

A fenti táblázat ('B') a személyzet bérét és bérköltségeit tartalmazza. A minimum oszlopban egy remek ügyvezetőt találtunk aki 75,000 forint bejelentett bérrel megelégszik, ez után számítottuk ki a járulékokat(52,200 Ft), a maradék 125,000 forintról számlát állít ki és ezt költségként számoljuk el. Az átlagos oszlopban szabályosan fizetünk ki 200,000 forint nettó fizetést. Ennek a bérnek a költségeit az következő táblázatban tekinthetik meg.

A pultok személyzetének képzettségét képzelt taxitársaságunknak egy szerződés írja elő, mely szerződésnek a betartása a társaság elemi érdeke. Ez a szerződés a pultok dolgozóinak két idegen nyelv ismeretét írja elő. Munkaerőpiaci érdeklődésünk eredménye, hogy két nyelven megfelelő szinten beszélni tudó munkaerő jellemzően diplomás, érdeklődésünkre azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az általunk vélelmezett 150,000.- forintos nettó jövedelem a legminimálisabb jövedelmi igény az ilyen képzettséggel rendelkező munkavállalók között, különös tekintettel a hétvégi és késő éjszakai munkavégzést is igénylő munkakörben.
Véleményünk szerint a 24 fős pult és 4 fő központ személyzet éppen kiadja a váltásokat tehát szabadság betegség esetén nem biztosított a folyamatos működés. A jelzett 28 fős állománynak, ha pályakezdő fiatalokról van is szó, jár személyenként 15 nap szabadság. Csak ez az idő 28fő x15nap =420 nap, amelynek helyettesítéséről gondoskodni kell, valamint a betegállományok, a dolgozók ki és belépése miatti személyzethiány és betanulási idő miatt is elengedhetetlen a tartalék személyzet alkalmazása. A cég által bérelt 3 droszton a minimum oszlopban nem vettünk figyelembe személyzetet, mert a költségek csökkentése érdekében a taxisok 'önként, társadalmi munkában vállalják', ennek a szolgálatnak az ellátását. A minimum költségvetésben nem vettünk számításba fuvarszervező személyzet alkalmazását.

A 'C' Táblázatban a minimum költségek között nem számítottunk fel külön költséget a drosztok folyamatos kiszolgálását lehetővé tevő ún. puffer parkoló takarítására, seprésére és téli hóeltakarításra, fagymentesítésre. Ezeknek a feladatoknak az ellátását a gépkocsivezetők önként vállalták.

Összesítés:

Tehát a fenti számítások alapján elmondhatjuk, hogy a példánkban ismertetett vegyes fuvarkiadási rendszerben működő taxitársaságnak (fuvarszervező vállalkozásnak) amely 150 szerződtetett taxis partnerrel kezdi meg a vállalkozását minimálisan 13,038,922,- forint bevételt kell elérnie ahhoz, hogy a költségei megtérüljenek. Magyarul ennyi a rezsije.
Alvállalkozóra elosztva 13,038,922,-/150 fő=

86,926.- Ft+áfa=104,311.-/hó/fő

Ez az összeg nem tartalmaz fuvarszervezői hasznot!

Kicsit bővebb költségvetéssel számítva (táblázatunk átlagos megnevezésű oszlopa) 15,864,562.-/150 fő=

105,763,-Ft+áfa= 126,915,-/hó/fő

Ez az összeg sem tartalmaz fuvarszervezői hasznot!

• Repülőtéri krónika

• Gyökeresen átalakítja a ferihegyi taxi szolgáltatások
  rendszerét a B.A.  E cikk fóruma