Az újságíró megnyitókon potyázik

2009.02.03.

Egyáltalán nem ismeretlen, nagyon kedves taxis tollából
A kopaszodó „alkoholista” újságíró vagy akkor ébredt fel az albérleti szobájának felső ágyából, vagy valami fantasztikus potya ebédre kapott meghívást…


…kezdi bevezetőjét, hasonló stílusban az „újságíró”, ahol fantáziátlanul, részinformációkat villogtatva próbálja egy szakma egészét lejáratni. Teszi mindezt egy olyan közutálatnak örvendő szakma mögé bújva, ami vetekszik a taxisokat megbélyegző, az utakon kamikaze módjára száguldozó, igaz indexelő, civilek véleményével.

Nem érti a drága (mert miért pont ezt értené), hogy mi, taxisok miként tehetjük azt az utakon, amit teszünk. Tekintsünk el attól, hogy mi sem értjük, hogy azt a sok félig írástudatlan „újságírót” mire fel tartja el ez a társadalom, tekintsünk el attól, hogy egy olyan szakma képviselője, akik hiszik magukat valaminek, akik hatalmat és nem lehetőséget éreznek pennájukban (ha már a pöcörőjében semmit sem érez), menjünk el az mellett is, hogy minket felelőtlen, gőgös, bunkónak titulál saját vezetési hiányosságai miatt, de arról ejtsük pár szót, hogy Ők milyen emberek, mik jellemzik őket…természetesen én is megjegyezném, hogy tisztelet annak a kb. 3 kivételnek, akikről már valakinek mesélt valaki, aki hallotta valakitől, hogy ilyen is létezik.

Újságíró, mit jelent ez a szó manapság? Ingyenes múzeumi belépőt, potya kajákat, sóherságot, alkoholizmust, láncdohányzást. Törekvő fiatalok, akik ebben a szakmában a szépséget, a megbecsülést keresik, hamar ráébrednek, hogy a fertő legmélyebb bugyrába keveredtek, ahol az erkölcs, a hitelesség, a tényhű közlési vágy, csak mint fogalom létezik, de a valóságban még nyomokban sem fedezhető fel szakmájukban.

Kiégett, elvált, az élettől szarrá pofozott emberek, akik árasztják magukból a megkeseredettség szagát. Próbálják elhitetni velünk – halandókkal – hogy ők igenis a pornép felett állnak, de a folyamatos lapzárta, a köztudatban maradásért folytatott harc, felemészti mind az idegeiket, mind a józan (igaz ebben az alkohol is segítségükre van) ítélőképességüket.

Akkor mit várhatnánk mi, taxisok egy ilyentől, akit lehet hogy egyik kollégánk helyre tett, a kulturálatlan, taxiban nem megfelelő viselkedése miatt. Persze akkor fülét-„farkát” behúzva sunnyogott arrébb, de poros, gondozatlan szobájában, a hamutól áztatott billentyűzetén visszavágott. Egy egész szakmát és annak (3 kivételével) minden egyes résztvevőjét beskatulyázva, egy alpári bunkónak. Majd kielégülten csodálta művét…beszélek badarságot…életművét.

Nem tehet szegényke róla, tőle ennyire fussa…

Tisztelt kormány, Kulturális Miniszter elnök úr!

Nem lehetne az újságírókat valami hasznos, mindenki számára üdvözítő munkára fogni? Szemétszedés, hólapátolás, de javasolnám a fa ültetést…a tisztább levegőért…ami az ő mocskuktól lett ilyen bűzös, áporodott.

Mert akkor talán egy szép hétfő reggel nem kellene arra ébredniük a becsületes taxisoknak, akik inkább elhárítják a még alkoholtól bódult újságírók rutintalanságát az utakon, semmint ők lennének az utak rémei, hogy egy-egy ilyen megalázott ember, több ezer kollégánkat bélyegez meg.

De félek, hogy ez csak egy álom:-(


...az egyik legfelelőtlenebb, leggőgösebb, legbunkóbb taxis.

 

Előzmény: A hiéna a zebrán vadászik