Riport taxismaffiáról szól, mivel a 7. rendű vádlott taxis.
Megáll az eszem.

Kék fény tegnapi adása, 23. perctől: menekültszállításért végrehajtandó szabadságvesztés taxisoknak

Nepperek, hiénák, kisboltosok, MÁV – a menekülthullám nyertesei

2015. szeptember 21., hétfő, 06:30 Utolsó frissítés: 11 órája

Szerző: hvg.hu

Jónéhány "szakma" nagyot fogott a menekültek megjelenésével, közöttük természetesen az embercsempészeké a legismertebb "foglalkozás", de nem jártak rosszul például a taxishiénák sem. Ez persze az illegalitás földje, de a menekültek itt létéből és átutazásából sok vállalkozás törvényesen is profitált. Menekülttábor-üzemeltető, nyelvelemzéssel foglalkozó cég, szuvenír boltok, kerékpárüzletek. Felsorolni is nehéz őket – nemcsak itthon, de külföldön is –, de azért megpróbáljuk.

A többszáz hazai önkéntes mellett a legális, féllegális és illegális gazdaság is rámozdult a “menekültkonjunktúrára”, nagyon sokan csináltak jó pénzt a migránsok tömeges megjelenéséből. Voltak közöttük, akik mindössze örültek kapacitásaik váratlan teljes kihasználtságának, forgalmuk nem tervezett meglódulásának, és voltak olyanok is, akik egy-egy combosabb áremeléssel is rásegítettek a menekülthullám okozta forgalomnövekedés hozamára. Hasonló folyamatokról számolt be Európában Wall Street Journal riportja is: a kisboltosoktól a befektetési cégekig mindenki megtalálja a módját, hogy hasznot húzzon a menekültválságból.

A lehúzósak és a szállásadók

Bár még semmiféle szervezett statisztika nem jött ki arról, hogy ki mindenki szakított és mekkorát a menekülthullámból, azért jó eséllyel meg lehet nevezni néhány szakmát, amelyek művelői biztos, hogy pénzt húztak ebből. Tudunk olyan kisboltról a Keleti pályaudvar környékén, amelyik látván, hogy a vasútállomás környékén megtelepedett menekültek nem nagyon merészkednek messzebbre vásárolni, kétszámjegyű százalékos áremeléssel fölözte le a menekülthelyzet szerintük nekik járó hozadékát.

A bevándorlóhullámot egészen nagy és egészen kicsi vállalkozások is meg tudták lovagolni, de vannak, akik leplezetlenül, szinte bármilyen eszközzel a profit maximalizálására hajtanak. „A kolléga elvette tőlük a 700 eurót (úgy 220 ezer forintot - a szerk.), levitte őket Veszprémbe, mondta nekik, hogy 'Germany', aztán szevasz”  – mesélt a hvg.hu-nak egy több mint 20 éve magánfuvarozásból elő budapesti taxis a munkatársáról, aki abban állapodott meg közel-keleti menedékkérőkkel, hogy átviszi őket a határon. Taxisok és alkalmi fuvarozók egyaránt ráálltak a menekültbizniszre, állítólag akár 1000 eurót is elkértek egy fuvarért a határig, miközben arra ügyeltek, hogy ne menjenek át Ausztriába, mert akkor már bűncselekményt követnek el. Olyanról is hallottunk, aki beállt az M3-as autópálya egyik pihenőjébe, és elkezdte kiabálni, hogy „police, police”. Erre a menedékkérők kiugrottak az autóból és elbújtak a bokrokban, a taxis pedig zsebében a fuvardíjjal visszatért Budapestre.

Fotó: Fazekas István

A „jólelkűbb” sofőrök egyszerűen csak kiteszik őket az autóból a határon. A menedékkérők teljesen ki vannak szolgáltatva a csempészeknek. Mások 500 euróért vitték volna el a migránsokat Budapestről az osztrák-magyar határra. Arra is volt példa, hogy dunántúli városokban tették ki a menedékkérőket, mondván, az már „Germany”, sőt olyanok is voltak, akik pont az ellenkező irányba, tehát kelet felé szállították a Magyarország földrajzával kevéssé tisztában lévő menekülteket, majd levettek róluk pár száz eurót.

Megismertünk szegedi taxis történeteket és tarifákat is. „Napközben nincs nagy mozgás, de jöjjön ki a szennyvíztisztítóhoz hajnali 3 és 5 között, olyan, mintha a sztrádán lenne, folyik az alkudozás” – mesélte egy szegedi. „Csinálja ezt mindenki, és egyáltalán nem ma kezdődött. Van olyan ismerősöm, akinek ez volt a megélhetése éveken keresztül, 100 euró, vagyis bő 30 ezer forint volt egy pesti fuvar. 10 évvel ezelőtt is, most is.” Szerinte többen szinte napi elfoglaltságként szállítják a csoportokat, mivel másból nem tudnának megélni. „Egyet kell szem előtt tartani, Kiskunfélegyháza előtt nem szabad felhajtani a sztrádára.”

A tehetősebb menekültek budapesti 2-3 csillagos szállodákban húzták ki a várakozás napjait, ebben a kategóriában nagy volt a kaszálás. A hoteleken kívül Budapesten jól járhattak az Airbnb-s szállásadók is. Amikor megrekedtek a Keletinél, volt, aki úgy segített néhány családon, hogy kivett nekik egy Airbnb-n kínált lakást.

Kis boltok, telefontársaságok, junk food cégek, SIM-kártya nepperek

Előzetes feltételezéseinket alátámasztották a Migration Aidtől származó értesüléseink is, amelyek szerint a nyilvánvaló nyertesek – MÁV, taxisok, buszosok, pénzváltók – mellett nagyon jól jártak például a pályaudvarok körüli kisboltok, pizzaszeletesek és egyéb junk food vállalkozások, a SIM-kártya nepperek, gyógyszertárak. Leszboszon, a menekültek által Törökország felől elsőként elért egyik szigeten például dolgoznak a Vodafone utcai árusai is, akik 10 eurós SIM-kártyákat kínálnak nekik, akciós csomagban, amihez 50 százalékkal olcsóbb kompjegy jár Athénig. A görög telefontársaság, a Cosmote is hamar kiküldte az embereit a szigetekre és a menekülteket fogadó állomásokra, hogy megszórják őket 12 eurós SIM-kártyákkal.

Vélhetően nem jártak rosszul a pénzváltók sem, a csúcsidőszakban komoly sorokat láttunk a főpályaudvarok közelében működő exchange butikok előtt. Nem volt ez máshogy az unió többi, a menekülési útvonalakban fronthelyheztben lévő országaiban sem.

Fotó: MTI / Simó Endre

A Western Union görög leányvállalata a tranzakciós díjakon szakíthatott nagyot, miután Athénban naponta 20 ezer eurót fizetett ki a menekülteknek. Olaszországban az Európán kívülieknek szolgáltató Extrabanka kaszál a menekülteken, miután az elmúlt években mintegy félmillióan értek partot Észak-Afrikából.

Fellendült a kempingcuccokat áruló üzletek forgalma is, a segítő önkéntesek, de a menekültek is tömegével vásárolták polifoam matracokat, olcsóbb hálózsákokat, hiszen sem a Keletinél, sem a Délinél, sem a Nyugatinál semmiféle pihenő infrastruktúra nem állt rendelkezésre. Ugyancsak az átlagosan megszokottnál több mobil wc-re volt szükség, ezek kölcsönzői is számottevően bővíthették forgalmukat.

Nagyvállalatok, amelyek a monopolhelyzetük miatt kaszáltak

Külön kategóriát képeznek azok a nagyvállalatok, amelyek monopóliumuk okán elkerülhetetlenül gazdasági kapcsolatba kerültek a migránsok tömegeivel és mit szépítsük, elég hamar felismerték az ebben rejlő profitmaximalizálási lehetőségeiket.

Közöttük az egyik nagy nyertes a MÁV lehetett, elég csak a sok Bécsbe, Münchenbe megváltott menetjegyre gondolni, amiknek aztán az utazás meghiúsulását követően a vasúttársaság állította bürokratikus és fizikai akadályok, a nem-, illetve félretájékoztatás miatt csak töredékét váltották vissza. Vagy azokon a brutálisan túlszámlázott – 150 euró körüli áron megszámított – bárcákon is combos “nyereséget” tehetett zsebre a MÁV, amiket a nyugati határ felé közlekedő vonatokon “követtek el” a kallerek – a normál jegyek Bécsig 13 és 19, Berlinbe pedig 40 euró közötti összegbe kerülnek.

Amikor pedig megindult a menekülteknek az osztrák határhoz szállítása – amiben azért lássuk be, a MÁV azért kiugróan balfácán módon vette ki a részét, akár önkéntes döntése volt, akár a kormányzati akaratot teljesítette –, feltehetően az autóbuszos cégek forgalma lódult meg. Több olvasói jelzés is befutott hozzánk, hogy akik Bécsbe terveztek menni vasúttal, inkább hagyták az egészet, én a Volánbusz járataira vettek jegye.

Ugyancsak látványos a házhozszállító hiper -és szupermarketek forgalmának felfutása, de ez a fajta többletnyereség természetében is gyökeresen eltérő, ezek a cégek ugyanis nem csináltak semmi különöset ebben a helyzetben, csak szolgáltattak – a több megrendelés az ölükbe hullott, már-már talált pénzt hozott nekik. Nagyon sok segítő állampolgár rendelt a Tescótól vagy a G Robytól árucsomagot a menekültszervezeteknek. A Tesco – amely egyébként e szolgáltatásával meg is jelent a Migration Aid honlapján – webáruházának forgalma a cégtől kapott információk alapján is fellendült a menekültek érkezése nyomán. A Tesco mellett a másik jelentős házhozszállító, a G Roby megrendelései is felfutottak ebben az időszakban. E két cégnél érdemes lenne ismerni az egy-egy címre kiküldött szállítmányok értékét és gyakoriságát is, ezek az adatok sokat elárulnának a menekültügyi konjunktúráról.

Fotó: Fülöp Máté

Szegeden teltházzal mentek a szállodák és az autókölcsönzők

A délvidéki nagyváros jó ideje a hírek középpontjába került a közeli röszkei határátlépő miatt, amit a menekültek Szerbiából megcéloztak. Ottani forrásaink szerint a világsajtóba is bekerült várost elárasztották nem csak a migránsok, hanem a nemzetközi sajtó képviselői is. Ott van a hazai és külföldi tudósítócsapatok mellett, többek között, az ENSZ hozzávetőleg 50 fős delegációja, vagy a Human Rights Watch csapata is. Ők pedig nem sátortáborokban laknak, hanem szállodákban és bérelt autókkal közlekednek. Így az alföldi nagyváros szálláshelyei fullon működtek, teltház volt mindenütt, bérautót kapni egyenesen lehetetlen volt – így azt sem lehet kizárni, hogy feltűntek alkalmi személyszállítók, vagy bérautósok.

Fotó: hvg.hu

Szerbiában is sokan jól jártak a menekülthullámmal azokon a kistelepüléseken, ahová a menekültek érkeztek. Ilyen például Magyarkanizsa a szerb-magyar határ közelében, ahol volt, hogy egy-egy külföldről érkezett családnak egyetlen éjszakára 300-500 euróért adtak ki üresen álló házat.

A munkaerőpiacot is bemozdíthatja a menekülthullám

Bár az ide érkezettek többsége továbbmenne, akik itt maradnának, munkavállalóként lépnének a munkaerőpiacra. A CBA figyelmét nem is kerülte el ez a lehetőség: "amennyiben lesznek olyan menekültek, akik letelepednek országunkban, és a megfelelő szakképesítés megszerzését is vállalják, akkor természetesen tudunk számukra alternatívát nyújtani a munkavégzés tekintetében. Mi magunk is foglalkozunk szakképzés szervezésével, így akár ebben is a segítségükre tudunk lenni." Hasonlóan gondolkodnak német vállalatok is. Egyre több német vállalkozó tölti fel Szíriából és Afganisztánból érkező migránsokkal a megüresedett munkahelyeket, de már nagy cégek is kampányolnak a munkáskézért. A német autógyár, a Daimler a német döntéshozókhoz fordult, hogy engedélyezzék a menekültek munkába állását egy hónappal azután, hogy megérkeztek az országba – írja a Der Spiegel.

A görög szigeteken szuvenír boltok is konzervet árultak

Nem csak a telefontársaságok számára lendült fel az üzlet most Leszboszon, az egyik égei-tengeri görög szigeten, ahol a menekültek Törökországból gumicsónakokkal elérik az EU területét (a másik három fontos sziget Kosz, Khiosz, Szamosz). A szigeteken közel 300 ezer menekült haladt át idén. A Wall Street Journal szerint sok középosztálybeli család van a menekültek között, akik képesek fizetni a sok költséget.

A szigeten az élelmesebb görögök hamar ételt és italt kínáló kioszkokat állítottak fel, és a szuvenír boltok is árulnak konzervet. A hotelek is jól jártak az érkezőkkel, és a menekültek tömegesen veszik a lábbeliket, sátrakat és hálózsákokat a menekülttábor mellé kiálló görög árusoktól, persze drágábban, mint a boltokban.

Beszálltak a bizniszbe a vagyonkezelők is: menekülttáborokat üzemeltetnek

Vannak olyan cégek is, amelyek olyan migránsoknak szóló szolgáltatásokban látnak üzleti lehetőséget, amit az államok éppen nem tudnak vagy nem akarnak kínálni. Egy londoni befektetési társaság, az Equistone Partners Europe Ltd. például menekülttáborok üzemeltetésében lát növekedési lehetőséget. A vagyonkezelő cég többnyire amerikai nyugdíjalapok és például a szaúd-arábiai társadalombiztosítási alap pénzét fekteti be.

A brit cég a tulajdonosa például az osztrák menekülttáborokat üzemeltető cégnek, az ORS Service AG-nek. A nonprofit szervezetekkel versenyben álló társaságot persze vádolják, hogy hasznot húznak az emberek nyomorúságából, de a tulajdonos cég azzal érvel a vádak ellen, hogy jobb és hatékonyabb szolgáltatást tudnak kínálni, mint az állami vagy a segélyszervezetek. A társaság 2011-ben nyerte el a jogot, hogy üzemeltesse az összes szállást, amiben menedékkérőket helyezhetnek el. A vállalásai között szerepel, hogy németórákat biztosít, és például olyan osztrák értékekre tanítja a menekülteket, mint a pontosság és a megbízhatóság.

Fotó: AFP / Robert Atanasovski

Jól járt néhány légitársaság is a menekültüzlettel. Az Air Berlin tavaly 350 ezer kormányzati eurót kaszált azokkal a járatokkal, amelyek a kiutasított menedékkérőket szállították. Egy svéd nyelvelemzéssel foglalkozó cég tavaly 900 ezer dollár közpénzt kapott a svéd kormányzattól, hogy közreműködjön a menedékkérők származási országának megállapításában.

Macedóniában a kerékpárbizniszt lendítette fel a menekülthullám. Mivel az ottani pályaudvarokat fokozottan figyelik a rendőrök, a háborús zónákból érkező menekültek kerékpárokat vásárolnak, és azzal próbálnak Szerbiába jutni. A rozzant bicikliken, amelyeket a helyiek akár 150 ezer forintnak megfelelő összegért adtak el nekik, sokan pici gyerekeket is visznek magukkal.

Nem éri meg a migránsrizikó a taxisoknak

Ha egy vállalkozó szállít migránsokat, még ha nem is az osztrák határra, akkor az embercsempésznek számít.

Úgy tűnik, állami monopólium az embercsempészet.

Rohadt nehéz volt, de sikerült elérni, hogy agresszívak legyenek ezek a migránsállatok

Embercsempék

Ki gondolta volna ... 

Majdnem!
Azért, hogy ne rontsátok a bekaki üzletét!(Az állam bácsitól x ezer pénzt kapnak per fő után.Egy buszba alaphangon 100 fö elfér kényelmesen Valamelyik nap 85 bkv-s busz járta meg a határt.sis sok milla ére a jutalom.(Nehogy má ti vigyétek, ...)

Budapest-Röszke 1,2 milla – miért nem lehet taxit hívni Budapesten?

Aki az elmúlt napokban, hetekben taxival szeretett volna utazni Budapesten, annak nagy szerencsére és jó adag türelemre volt szüksége, mostanában ugyanis úgy tűnik, állandóan szilveszter van: a legtöbb társaság telefonszámát nem vagy csak alig veszik fel, ha mégis sikerül, jellemzően hosszabb idővel ígérik a fuvart, mint korábban. Utánakérdeztünk, mi lehet ennek az oka. Persze, ismerve a budapesti állapotokat – útfelújítás, fonódó villamos, beszakadó úttest –, nem nehéz kitalálni, hogy a probléma egyik gyökere az, hogy az autók egyszerűen nem tudnak eljutni egyik pontból a másikba.

„Számunkra sem ismeretlen a helyzet, amelynek több összetevője van” – mondta az NLCafé megkeresésére válaszolva Metál Zoltán, az Országos Taxis Szövetség elnöke. A közlekedési helyzet már hosszabb ideje nagy káoszt okoz Budapesten, amit súlyosbít, ha időnként egy-egy világháborús bombát is találnak. A lényeg, hogy nagy területen növekedett meg a kiszállási idő, amit hirtelen helyzetek is befolyásolhatnak. Metál Zoltán hozzátette, a taxisok életét emellett a nyári szezonban gyakori szabadtéri rendezvények miatt lezárt útvonalak is nehezítik. „A kollégáknak sokszor már a megközelítést is komolyan tervezniük kell, hogy be tudjanak jutni bizonyos címekre. Tervezzük, hogy megkeressük a BKK vezetőségét, hogy a jövőben a hasonló rendezvények tervezésekor gondoljanak a taxis kollégákra is.”

A menekültek áramlása is nehezíti a közlekedést

Metál Zoltán még azt is mondta, hogy a fővárosban nagy létszámban közlekedő menekültek miatt is előfordultak torlódások, útlezárások. Emellett a menekültek érkezésének első hullámában, főleg az első napokban okozott problémát, amikor több útvonalat is lezártak.

Képünk illusztráció (Fotó: MTI)

Menekülteket szállító taxisok?

Budapest utcáin arról is beszélnek, hogy a taxihiány oka, hogy a sofőrök a budapesti utasok helyett az osztrák határ felé igyekvő menekülteket szállítják, jellemzően feketén, jóval magasabb összegért.

Egy neve elhallgatását kérő taxist (nevezzük Gábornak) is megkérdeztünk, hogy ő hogyan látja a fenti helyzetet. Az ő tapasztalatai szerint jóval gyakoribb, hogy a taxisok sokszor magánúton fuvaroznak menekülteket. Szerinte nem ritka az sem, hogy Röszkéről Budapestre vagy még tovább, egészen az osztrák határig szállítják a szír, afgán és más országokból érkező, jellemzően Németország felé tartó menekülteket.

„Én magam nem merném ezt kockáztatni, de nézd, taxisok vagyunk, ebből élünk, ezért van aki bevállalja – mondta Gábor. – Ha elmész az M5-ös autópályán Gyál felé, ott az egyik benzinkútnál minden este sorban állnak a taxik. Persze sokan éjszaka csinálják, hogy ne legyen annyira feltűnő, reggelre aztán elfáradnak, és ezért sokszor nincs délelőtt taxi a városban. A rendőrök meg szemet hunynak, mert ők is azt szeretnék, ha minél előbb rendeződne a helyzet.”

Bár az egyes társaságok zászlói alatt közlekedő autók helyzetét lehet követni, Gábor szerint ez viszonylag egyszerűen megkerülhető: ha a taxis kikapcsolja az autó műszerfalán látható táblagépet, már nem látszik, hogy mikor és hova ment a kocsival.

„A sofőrök havonta körülbelü 90-100 ezer forintot fizetnek be a taxitársaságoknak, amit ezen felül keresnek, az a jövedelmük – magyarázta Gábor. – Nem véletlen, hogy több kolléga is a könnyű keresetet választja, mert gondolj bele: egy Röszke-Budapest fuvar óra szerint nagyjából 60 000 forintra jön ki, de a mostani helyzetben, ha négy embert elvisz valaki, nem ritkán 1,2 millió és 1,5 millió forint körüli összeget kér el érte. Így már könnyű kiszámolni, hogy valaki miért választja ezt a megoldást.”

M1: budapesti taxisokkal szövetkeznek az embercsempészek Fővárosi taxisokkal szövetkeznek az embercsempészek az M1 aktuális csatorna pénteki riportja szerint – adta hírül az MTI 2015. szeptember 11-én. A csatorna stábja egy fővárosi hipermarket parkolójában készített felvételeket mintegy 50 várakozó taxiról, amelyekkel információik szerint szervezetten viszik Budapest belvárosába az ország déli részéből odafuvarozott menekülteket. A tudósítás szerint a menekülteteket akár 200-300 euróért, vagyis csaknem 100 ezer forintért viszik el Budapest határáig az embercsempészek, a taxisok pedig fejenként 50-100 euróért viszik őket tovább.

Fotó: MTI/Sóki Tamás

Teljes képtelenség?

„Képtelenségnek gondolom ezt a felvetést – reagált Metál Zoltán. – Persze, van egy bizonyos réteg a taxisok között, aki erre rácuppant, ha szabad így mondani, de ez az összes taxis alig fél százaléka lehet csupán, nem több 80-100 főnél. Eleve, a Büntető Törvénykönyv változásai miatt ma már ez bűncselekménynek számít. A médiában persze lehet ezt látni-hallani, de a rendőrök ismerik az ilyen ügyekben érintett autók rendszámait, szóval én arra számítok, hogy ezek a dolgok gyorsan a helyükre fognak kerülni.”

„Ez csak szóbeszéd, ráadásul teljesen logikátlan – ezt már Bősz Péter a City Taxi managere válaszolta. – Elég csak belegondolni, a budapesti taxik sárgák, könnyen azonosíthatóak. A menekültek pedig nem taxival fognak közlekedni, pláne, hogy taxival csempésztessék át magukat Ausztriába. Elég csak kimenni az M5-ös autópályára és megszámolni, hogy hány polgári autó érkezik és áll meg az első pihenőhelynél és hány taxi.”

„Az elmúlt két évben átalakult szabályozás miatt az taxik száma csökkent a fővárosban, mely általános jelenséggel szemben a City Taxik száma növekedett. A budai oldal közlekedése pedig jóval bonyolultabb és lassabb lett a rengeteg építkezés miatt, ez jelentős mértékben növeli a taxi gépkocsik foglalt helyzetben eltöltött idejét. A fenti okok összefüggése miatt lehet nehezebben taxihozjutni az elmúlt időszakban” – mondta Bősz Péter.

 

.... közben, pedig simán kiadják éjjel a sokautós rendeléseket, az M5-ös melletti parkolókba, benzinkutakhoz! :-)

 

 

 

Embercsempészek nyomában az M1 - itt megnézheti a videót

Az M1 éjszakai stábja a főváros környéki embercsempészek nyomába eredt. Az exluzív felvételeket a hírcsatorna nézői is láthatták a déli híradóban.

Ötven taxi sorakozott fel az éjszakára bezárt 19. kerületi hipermarketek parkolójában, távol a lakott területektől. Az M1 Híradó információi szerint a sofőrök olyan migránsokat szállítanak innen Budapestre, akiket embercsempészek fuvaroznak idáig az ország déli részéből.

Az M1 stábja is követte az egyik ilyen taxit, amely nem tartozott egyik nagy fővárosi társasághoz sem. A jármű az Üllői útnál állt meg, az autóból három illegális bevándorló szállt ki. Az exluzív felvételeket az M1 nézői is láthatták a déli híradóban, ahol az is kiderült, hogyan tartják a kapcsolatot az embercsempészek, és mennyiért szállítják az utasokat.

Ebben lehet valami:-)

Szerintem csak azért paráztatják a taxisokat, hogy ne rontsuk az embercsempészek üzletét.

Fuvarozhat e migránsokat egy taxis avagy neme? Te felismernéd e a napbarnított, angolul rosszul beszélő BKK ellenőrt?

2015.09.10.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba, mert itt már annyi mindenki beszélt összevissza annyi hülyeséget, hogy kettéáll a fülünk.

Elsősorban deklaráljuk:  A taxi, egy személszállításra rendszeresített, bárki által szabadon használható közlekedési eszköz.  Feladata, emberek és személyi poggyászuk díj ellenében való elszállítása "A" pontból "B" pontba.

Pffff....   :-(

André Citroen u. a másodhegedűsöké,  az Auchan parkoló maga a fertő. És sok tucatnyi a létszám.

Kössz!

Tényleg ott sorakoznak?
És nincs ott a Bkk? :-)

Szerintem  -objektíve- különösebben nincs mit hozzátenni. A határon belüli embercsempészet fából vaskarikának tűnik. Ami kiolvasható a btk-ból, abból az következik amit te is leírtál.  Talán abban lehetünk vétkesek...ha egyáltalán...amit az országban jogszerűtlenül tartózkodás elősegítéseként definiálnak.
Viszont ahhoz, hogy eldönthesd jogszerű vagy jogszerűtlen az itt tartózkodás, el kell(ene) kérni az iratokat.
Következésképp nem szabad megtenni....és egyáltalán ki vagyok én, hogy elkérjem.
Maximum azt tudják felróni, hogy jóhiszeműen hibáztam. Szerintem.

Kis színesként a napi tapasztalatból:  Előfordult, hogy a rend őre szólt hol találjuk megbújva a menekülteket, és leszünk szívesek elvinni őket a kerületükből.

Szubjektíve: Elnézve az M5-ös bevezetőjénél hadrendbe sorakozókat, valamelyest ismerve a körülményeket és az áraikat....talán egy sort sem írnék a taxisok védelmében.

Egy készülő cikk a témában

Nem ártana némi segítség, mit felejtettem ki....  

Nem megosztogatni, tényleg nincs kész ...   csak zártkörű véleményezésre!